A belgák, ahogy Belgium is két fő csoportra tagolódik a holland nyelvű flamandokra és a francia nyelvű vallonokra. Bár a két nép történelme az 1830-as évek óta egy, mégis rengeteg közöttük a feszültség. Ennek nem csak az anyanyelv az oka, hanem a két fél korelosztása és ebből kifolyólag a keresők száma is. Ugyanis a flamandok többen vannak, a vallonok pedig kevesebben és emellett több közöttük a nyugdíjas és a munkanélküli is, így kevesebb a kereső. A flamandok ezért nem szeretnek osztozkodni a vallonokkal, mert úgy gondolják, hogy a vallonok élik fel az általuk befizetett adók nagy részét. A kormányalakítást tovább akadályozza, hogy a vallon oldalon baloldali, míg a flamand oldalon egy szélsőjobb oldali párt nyerte a választásokat. Tehát hatalmas az ellentét a két oldal között. Mivel csak közösen tudnának kormányt alakítani, így egyelőre nincs előre haladás. Természetesen azért az élet még nem állt meg Belgiumban.  Működnek az iskolák, kórházak, hivatalok, sőt még fejlődés is tapasztalható. Mindez azért fordulhat elő, mert a helyi hivatalok kezében nagyobb a szabadság. Ennek a problémának vannak pozitív eredményei is a belgák szempontját nézve. Ilyen például, hogy az előre irányozott 4,1 %-os hiány helyett alacsonyabb, mindössze 3,7%-os hiányt sikerült elérniük.

Aki pedig hétvégi programokra kíváncsi, annak érdemes a következő napokban is benéznie, mert élménybeszámolók következnek genti, tieneni, valamint spai kirándulásokról.